Szeretettel köszöntelek a ERDÉLY BARÁTAI. közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ERDÉLY BARÁTAI. vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ERDÉLY BARÁTAI. közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ERDÉLY BARÁTAI. vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ERDÉLY BARÁTAI. közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ERDÉLY BARÁTAI. vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ERDÉLY BARÁTAI. közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ERDÉLY BARÁTAI. vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Készítenél egyedi, személyes videó üzenetet születésnapra, névnapra, ünnekekre vagy más alkalomra, ha ez díjtalan volna?
Mostan itt az alkalom! A következő linken egy ingyenes felíratkozás után, már használható is a rendszer.
http://vi0213.iwowwe.com/free
Ha kipróbod megszereted!
Ha elakadsz szívesen segítek, keress bátran
Skype: veber.erzsebet1
|
|
Lesz majd derengés
Álomba hullt köröttem a világ,
színtelenné vált az erdő, a rét,
az ablakon fut már a jégvirág,
szerte fehér fátylát hinti a tél.
Lennék én tűz, mely menedéket ád,
messzire űzve a zordon átkot,
s a távolban is, ki örömre vár,
odalobognék éltető lángon!
Megszűnne a dermesztő hidegség,
a sok deres szív hazatalálna,
zsendülne újra a völgy, a hegység,
s minden jégvirág virággá válna!
Táplálnám a hitet, reménységet;
jő még tavasz bódító illatán,
tikkasztó nyár aranyló fényével,
s tücsökzene csillagos éjszakán!
9 éve | [Törölt felhasználó] | 1 hozzászólás
Olvasd el, és hagyd magadban megérni. A népmesékben a szülők csak néhány pogácsával és egy-két gondolattal bocsátják útra gyermekeiket. Azokkal a gondolatokkal, melyekről tudják, hogy fontosak, és csakis az övék.
"A hűség a legszebb emberi tulajdonság, és néha a legfájdalmasabb is. Mert ahhoz, hogy valakihez hű légy, a másikhoz hűtlennek kell lenni. Valakit el kell árulni." |
Voltál már így? Nagyon vacak érzés. Az emberlét legnagyobb drámája, hogy miközben valakit szorosan átölelsz, a másiktól eltéped magad.
Katalin napján...
Katalin görög eredetű női név, a görög Αικατερίνη (Aikateriné) név magyar változata. Jelentése nem egyértelmű: elterjedt nézetek szerint a görög καθαρός (katharosz) szóból származik, amelynek jelentése: „(mindig) tiszta”. Mások szerint a görög Αεικαθερινα (Aeikatherina) névből ered, melynek jelentése: „nyilazó”, „biztosan célzó”. A magyarba feltehetően a német Katharina vagy a latin Catharina forma közvetítésével került.
-Gyönyörű az élet, bár néha nem értem.
Vannak percei, mit nem kéne megélnem.
Én tehetek róla? Lehet, hogy igen,
de sok mindenről nem, ezt szívemből hiszem!
Az enyémben volt minden, szép és varázslatos,
... pokoli, gyötrelmes, s néha iszonyatos.
Kaptam benne vágyat, szeretetet, álmot,
néha elfeledném az összes valóságot!
Sokszor volt fájó, csúfos az egész,
de talán most a rossz a múlt ködébe vész.
Most talán már jó lesz, minden pillanat,
valóra válhat egy meseszép gondolat.
Kinyitom szobája ajtaját.
Feláll… és felemelt fejjel kisétál.
Lába alatt recseg az öreg föld,
Tenyerében mosolyognak az évek,
Sóhajában dúdol a sok a könny,
mely összefolyt.
S mint régen, minden beteg levél előtt letérdel.
Életet ad ujjaival, örömet mosolyával.
Bólint az öreg fa, jutott egy reccsenés minden napra.
És bólogatnak a lombok,
tőlük kaptad a hűvös árnyékot.
Úgy hallgatod, hogy meg sem hallod,
Betelve füled hívó szavakkal,
Szemed sugárzó arannyal,
A nap lihegő csendje,
bársonyt vet hű szívedbe,
S mire nyugovóra tér,
A homlokára hullott haja-derekáig ér.
A sas üldögélt a fán és csak henyélt, nem csinált semmit. Arra jött a nyúl, meglátta a sast, és azt kérdezte tőle:
- Lehetne, hogy én is csak üldögélek és nem csinálok semmit?
- Persze, miért ne? – mondta a sas.
A nyúl erre leült a földre a sas alá, és ő is henyélni kezdett. Hirtelen megjelent a róka, ráugrott a nyúlra és megette.
Akiket igazán szeretünk, azok haláluk után sem hagynak magunkra minket. Ők az elsők, akik segítségünkre sietnek életünk nehéz pillanataiban. Az édesapád ott él benned, Harry, és meg is mutatkozik, valahányszor szükséged van rá. |
||
Joanne Kathleen Rowling |
Akit egyszer ennyire szeretett valaki - aki talán már rég nem él -, azt a szeretet ereje mindhalálig védelmezi. | ||
Joanne Kathleen Rowling |
Az igazi szeretet ajándék: nem kérheted, és nem is követelheted, ahogyan ő sem kér, és nem követel semmit. |
Október végén, november elején halálba fordul a természet. Az őszi színes, szép levelek lehullnak, s az érkező fagytól hamar sárrá változnak. A növények áldozatul adják magukat, tápláló talajjá válnak.
Egyre hidegebb van, ködösek a hajnalok. Őszi kabátunkat lassan télire cseréljük.
Mi emberek is többet gondolunk ilyenkor a halálra, az elmúlásra. Ám ne gondoljuk, hogy a halál elpusztulás: a halálból mindig új élet születik. Ezért ültetett a régi ember a Farkas napján kidöntött öreg fa a helyett facsemetét.
“Ne ijeszd el magad az élettől azzal, hogy csupán a gondokról s a bajokról képzelegsz. Ne vetítsd előre még nem létező, se ne éleszd újra letűnt bajaidat. Amikor gondok kínozzák sorsod, tedd fel a kérdést: mi az, ami most elviselhetetlen? A választ magad előtt is szégyellni fogod – sem a jövő, sem a múlt nem nehezedik rád, mindig csak a jelen. Az előbbi talán be sem következik, az utóbbi pedig már régen elmúlt.
Az emlékezés lángja...
Ez a szomorkás őszi nap ismét eljött,
és a szívekben a múlt... így újra feltört
Kinek szerettei már a földben nyugszanak,
fájó visszatérés, mi nekik ma megmaradt...
Az idő ismét elhozta a hallottak napját, jelzi
ezt számtalan mécses... és megannyi virág!
Hiányoznak mindannyian kit régen szerettünk,
a jelen forgatagában, most mi is elvesztünk...
A múlt emlékeit e borús nap visszahozta,
és a lelkekben a sebeket...
AZ ESTI SZÜRKÜLETBEN SOK
KIS APRÓ FÉNY.A TEMETŐ FELŐL JÖN.SZERETTEINKÉRT GYUJTOTTUK MEG A PICI MÉCSESEKET.EBBEN A GYERTYASZAGÚ CSÖNDBEN,MINDEN BENNE VAN.EMLÉKEZÜNK.EZ A NAP AZ ÖVÉK,NEKÜNK AZ EMLÉK MARADT,DE NÉHA ÚGY ÉREZZÜK VELÜNK VANNAK.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Utolsó hozzászólás