A pompás rózsaszín sakurát, vagy más néven cseresznyevirágot, elsősorban a nemzeti Japán kultúrához társítjuk. Ezek Japán szerte minden tavasszal virágoznak, de a szépségük soha nem fakul meg, így összeállítottuk kedvenc fotógyűjteményünket az idei Japán cseresznyevirágzásról.

Japánban a sakura virágzása áprilisban kezdődik, amikor a diákok visszamennek az iskolába, és amikor az emberek visszamennek dolgozni a nyári szabadságolások után. Japán Országos Meteorológiai Szolgálata is követi a „sakura front” mozgását, ami egy képzeletbeli vonal, amely előfutára a sakura virágzásának.

Dsida Jenő: Tavaszi ujjongás 

Tarka virágnak

Illata kábít, -

Édes a méz mit

Kelyhe kinál;

Lebben a lepke,

Röppen a méh -

Sok kicsi vándor

Kedvese ajkán

Csókra talál.

Nincs ma halál,

Él ma a földön

Mit csak az Isten

Élni teremtett; -

Harsog a himnusz,

Hangos a táj! -

Semmi se fáj,

Minden örömre,

Tűzlobogásra

Szítja a lelket...

Újra születtünk

Zöld lobogóval

Lepkefogóval

Táncra megint!

Csókot a földnek,

Csókot a fának,

Csókot a rügynek,

Mert a hatalmas

Égi Jövendő

Hírnöke mind!

107 éve született DSIDA JENŐ

(Szatmárnémeti, 1907. május 17. – Kolozsvár, 1938. június 7.)

erdélyi magyar költő

Született Binder Jenő Emilként Szatmárnémetiben. Apja Dsida Aladár az osztrák-magyar közös hadsereg mérnökkari tisztje volt. Anyja Csengeri Tóth Margit, aki Beregszászon élt. Itt ismerkedtek össze és szerettek egymásba, házasságkötésüknek regényes története van. 

Dsida Jenő gyermekkorát beárnyékolta az első világháború.

Kányádi Sándor Májusi szellő 

Almavirággal

futkos a szellő,

akár egy kócos

semmirekellő. 

Kócosnak kócos,

de nem mihaszna,

okot nem ád ő

soha panaszra. 

Füttyöget olykor,

mintha ő volna

a kertek kedves

sárgarigója. 

Meghintáztatja

ágon a fészket,

leszáll a földre:

fűhegyen lépked. 

Illeg és billeg,

s ha dolga nincsen,

elüldögél egy

kék nefelejcsen.

KÁNYÁDI SÁNDOR 85 ÉVES...

1929. május 10-én (anyakönyv szerint 11-én) született Nagygalambfalván, Romániában (Hargita megye), székely földműves családban. Édesapja Kányádi Miklós gazdálkodó. Édesanyját, László Juliannát korán elveszíti (1940 karácsonyán halt meg). Az elemi iskola öt osztályát szülőfalujában végzi. Utána Székelyudvarhelyen tanul: 1941 és 1944 között a református kollégiumban, majd 1944–45-ben a Római Katolikus Főgimnáziumban, 1946–50-ben a fém- és villamosipari középiskolában.

Igen, most olyan igazi gyöngysorról  fogok írni, ami egymásba kapcsolódik és így lesznek azok gyöngyszemek. Életünkben minden kapcsolódik egymáshoz. Mint a nyakláncon a gyöngyök,úgy kapcsolódik életünk sorsa is egymáshoz. Csak néha nem is tudunk róla. Olvastam már sok mindent,ami segített eligazodni az élet nehéz hömpölygő hullámain. De csak magunkban találhatjuk meg a választ. Amikor megszületik egy gyermek és rá nézésre nem is lehet eldönteni,hogy fiú vagy leányként fog élni ebben a világban,hanem csak Ember született.

Hosszú utad során rengeteg szép virággal találkozhatsz. A virágok koronája a rózsa. Szebbnél szebbek, ezer színben pompáznak, hívnak, csalogatnak, hivalkodnak, elkápráztatnak. Kihívóak, gőgösek, kérkedők és kényeskedők. Illegve, billegve kínálják értékeiket, mint árusok a portékáikat egy kirakatban. Az illatuk kábító, mely megszédít és fogva tart. A büszke rózsák könnyen elcsábítják az óvatlan vándort., aki nem is gondol arra, hogy a rózsa illata, a színpompás külső csupán múló mámorral ajándékozza meg.

A Havasu-vízesés a legszebb vízesés. Elképesztő mutatvány a Grand Canyon felett.  A Havasupai Indián Rezervátumban található. A Grand Canyon festői szépségű vízesése 30 méter magasról zúdul le egy függőleges sziklafalról, egy gyönyörű kék vizű medencébe. A vízesés lábánál sorakozó medencék úgy jönnek létre, hogy a kalcium-karbonát kicsapódik a vízből és lerakódik, mely idővel természetes medencéket épít fel. A kalcium-karbonát és a magnézium természetes módon fordul elő a vízesést tápláló Havasu patak vizében.